A hazai informatikai és távközlési szektor fejlesztésének stratégiai irányait, fejlesztési súlypontjait a 2014-20-as időtávra vonatkozóan az uniós elvárásokkal is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (illetve az erről szóló 1069/2014. (II.19.) Korm. határozat) és Zöld Könyv jelöli ki.

A stratégia megvalósításának akciótervi kereteit a Digitális Nemzet Fejlesztési Program (1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat) rögzíti.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott törekvések végső célja a Digitális Magyarország létrehozása, amely a kormányzat, az intézményi és a piaci szereplők közös szerepvállalásával valósul meg.

A Digitális Magyarország magában foglalja a 2020-ig uniós és hazai forrásból megvalósuló összes infokommunikációs fejlesztést, ugyanakkor nyitott arra, hogy a kormányzati szerveken kívül más partnerek, cégek és intézmények is aktív résztvevőként csatlakozzanak a fejlesztési programsorozathoz.

A Digitális Magyarország küldetése, hogy az összehangolt kormányzati fejlesztési programoknak köszönhetően a digitális környezet kiegyensúlyozottan fejlődjön, lehetővé téve, hogy az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások pozitív lendületet adjanak a versenyképességnek, a fenntartható gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi esélyegyenlőségnek.

Célja, hogy beavatkozásai révén növekedjen és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége (megfelelő eszközrendszer és hálózati infrastruktúra biztosításával, intelligens megoldásokkal, elektronikus szolgáltatások nyújtásával stb.), illetve ezen szolgáltatások igénybe vételének aránya (készségfejlesztés). A Digitális Magyarország a korábbi, infrastruktúra-, képzés- vagy szolgáltatásfókuszú kormányzati fejlesztési programok helyett olyan integrált megközelítést alkalmazó komplex fejlesztési program, amely képes a helyi közösségek egyéni igényeinek kiszolgálására is.

A Digitális Magyarország főbb céljai:

-    szupergyors internet elérhetővé tétele;

-    a helyi közösségek, valamint a teljes magyar közösség összetartozásának erősítése a digitális technológia révén;

-    az állam által nyújtott szolgáltatások fejlődése;

-    az ország versenyképességének növelése a digitális szolgáltatások, valamint a digitális készségek terjedésének elősegítése által;

-    digitális infokommunikációs alkalmazások, szolgáltatások elterjesztésének támogatásán keresztül az életminőség javítása minden élethelyzetben.

A program 4 fő pilléren nyugszik:

1.    pillér: Szupergyors internet

A Digitális Menetrend arra kötelezi Magyarországot, hogy a háztartások legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak a világhálóra 2020-ig. A kormány célja, hogy az Európai Unióban élenjáróként már 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, nagy sávszélességet (legalább 30 Mbps) biztosító infrastruktúra megépítését, a digitális közszolgáltatások biztosításához és igénybevételéhez szükséges nagysebességű szélessávú hálózatot.

Várható eredmények:

A létrejövő hálózat gyors távközlési és adattovábbítási lehetőséget nyújt a különböző közigazgatási intézmények számára, így gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés, nő az államba vetett bizalom, s javul az ügyfél-elégedettség az állampolgárok és a vállalkozások oldaláról egyaránt. Emellett az állampolgárok gyorsabb, megbízhatóbb internet-hozzáféréshez juthatnak, így egyéni versenyképességük és életminőségük egyaránt javul. A távközlési szektor szolgáltatásai fejlődnek, stabil ügyfélkörük bővül.

2.    pillér: Digitális közösség és gazdaság   

A Digitális közösség és gazdaság pillér célja, hogy az:

  • •    eszközbeszerzések;
  • •    intelligens városi szolgáltatások bevezetése;
  • •    a térségi gazdaságfejlesztési programok lebonyolítása;
  • •    és a helyi KKV-k informatikai fejlesztése

eredményeként megvalósuljon az a környezeti háttér, amelynek segítségével igénybe vehetőek az elektronikus szolgáltatások.

Várható eredmények:

Az eddig infokommunikációs eszközökkel és internet-hozzáféréssel nem rendelkező állampolgárok egyéni versenyképessége és életminősége rövid idő alatt pozitív irányba változik. A kkv-k infokommunikációs fejlesztése elengedhetetlen hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez.

3.    pillér: E-közszolgáltatások

A kormány alapvető célkitűzése, hogy 2020-ra az állampolgárok számára biztosított közszolgáltatások minél szélesebb köre legyen elérhető elektronikusan, míg a vállalkozások számára biztosított közszolgáltatások teljes vertikuma tekintetében valósuljon meg a szolgáltatások elektronizálása.

Várható eredmények:

Az adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentése mérsékli a költségeket és erősíti a termelékenységet és versenyképességet a vállalkozások körében, hozzájárul a hazai vállalati szektor informatikai felkészültségének erősítéséhez, belső és külső folyamatainak elektronikus fejlesztéséhez. A lakosság esetében a modern e-közszolgáltatások használatának következtében az utazásra, a sorban állásra és az ügyintézésre fordított idő csökkentése mérsékeli a kieső munkaórákat, valamint növeli az egyéb célokra rendelkezésre álló időt, így javítja az életminőséget. Az elektronikus vélemény-nyilvánítás lehetősége megteremti a folyamatos visszacsatolás lehetőségét, erősítve az állampolgárok és az állam kapcsolatát, a bizalom erősítését.

4.    pillér: Digitális készségek

A digitális készségek fejlesztése kulcsszerepet játszik a másik három pillér eredményeinek hasznosulásában, így kiemelten fontos e terület integrált fejlesztése, amely magában foglalja a köznevelés, valamint a felsőoktatás rendszerére irányuló, illetve a különböző hátrányos helyzetű célcsoportokat megcélzó összehangolt akciókat egyaránt.

Várható eredmények:

A digitális írástudás kulcsfontosságú készségnek számít foglalkoztathatóság szempontjából is, így a programban résztvevő állampolgárok munkaerő-piaci helyzete jelentősen javul. A programhoz kapcsolódó monitoring-rendszernek köszönhetően a helyi piaci-gazdasági adottságoknak megfelelően specializálható további képzési programok és készségfejlesztések indíthatók, amelyeknek köszönhetően a program jelentősen hozzájárul a hátrányos helyzetű régiók felzárkózásához.

A magas szintű közép- és felsőoktatási IT-képzésnek köszönhetően a piaci szereplők képzett munkaerőhöz juthatnak, és így növelhetik hazai befektetéseiket.